A belső oldali szigetelés a jó megoldás vagy a homlokzati szigetelés?

19
2573
- hírdetés -
Gázkazánok és konvektorok szervizelése

Új családi ház építésénél fel sem merül a belső oldali szigetelés alkalmazása. Minden esetben a külső homlokzati szigetelés kerül kialakításra. Ezzel teljesen ki tudod küszöbölni a hőhidakat, és ki tudod használni a falazat hőtároló képességét ellentétben a belső oldali szigeteléssel.

A belső oldali szigetelés meglévő családi ház esetén kerülhet megfontolásra. Leginkább abban az esetben, mikor a homlokzat kialakítása nem teszi lehetővé a homlokzati szigetelés alkalmazását.

Több olyan régebbi építésű családi ház van, ahol a homlokzat részben vagy egészben terméskővel van burkolva, ˝domború¨ díszítőelemekkel van díszítve vagy műemlékvédelem alatt áll. Ezekben az esetekben a tulajdonos szeretné vagy köteles megtartani a ház eredeti homlokzati kialakítást. Ezért a külső homlokzati szigetelés helyett a belső oldali szigetelést kell végiggondolnia. Ez azonban több kérdést vet fel.

Veszélyek a családi ház belső oldali szigetelésénél

A belső térben korlátozott az elhelyezhető hőszigetelő anyag vastagsága. Egy a külső szigetelő lemez vastagságával megegyező szigetelő lemez alkalmazásánál nagymértékben lecsökkenne a szoba hasznos alapterülete. Ezért a belső szigetelésnek vannak vastagsági korlátai is. Általánosságban a 8 cm szigetelőlemez vastagság optimális megoldásnak tekinthető.

A legnagyobb veszélyt a pára okozza! A belső tér meleg párás levegőjének a behatolás a szerkezetbe (a szigetelés és a falazat közé), amely ott károkat és penészesedést okozhat.
A belső oldali szigetelés a jó megoldás vagy a homlokzati szigetelés?

A belső oldali szigetelés nélkül, azaz a homlokzati szigetelés esetén a ház fűtésével a határoló falazatot is felfűtöd. Miután belülre elhelyezésre került a hőszigetelő rendszer, nem tudod felfűteni a falat. A fal hőmérséklete alacsony lesz, mert a belső hőszigetelő rendszer megakadályozza a felmelegedését. Így egy hideg felület fog kialakulni a belső oldali szigetelés mögött (hideg lesz a fal a szigetelés mögött). Itt a szobában található pára lecsapódhat. Ez komoly épületkárokhoz és az egészségre veszélyes penészesedéshez vezethet. Lehet ellene védekezni. A belső – szoba felőli – felületét a hőszigetelésnek lég-tömören kell kialakítani. Ez nagyon alapos, pontos kivitelezést igényel.

Hőhíd keletkezhet a belső oldali szigetelés alkalmazásával

A belső oldali szigetelés a jó megoldás vagy a homlokzati szigetelés?

Ha sikerül megoldani a belső oldali szigetelő rendszer és a falazat közötti párazáró fólia megfelelő elhelyezését és pontos kivitelezését, még mindig ott marad a hőhíd kérdése. Gyakorlatilag alig lehet kiküszöbölni. Közepesen régi családi háznál erősíti ezt a problémát a vasbeton koszorú szigeteletlensége. Gyakorlatilag a födém a koszorún keresztül folyamatosan vinni fogja kifelé a meleget. Ezért mindig hideg lesz a födém a határoló falak mentén. Fázni fog a lábad és a plafonon páralecsapódás lesz. Ezen a hideg nedves felületen, kiváltképpen a sarkokban tökéletesen meg tudja majd vetni a lábát a penész. Ráadásul olyan helyen is (a szigetelés mögött), ahol nem látod. Csak azt veszed észre, hogy mindig beteg vagy.

Mikor ajánljuk a belső oldali szigetelés alkalmazását?

Ahol nem lehet kívül szigetelni. Ilyen esetek lehetnek például a műemlék védelem alatt álló épületek, társasházi lakás, ahol az egész ház kívülről való szigetelésébe a közösség nem egyezik bele vagy olyan helyek, amelyekhez kívülről egyszerűen nem lehet hozzáférni.

Nézd meg a bejegyzéshez tartozó galériát!

Családi ház tervezés vagy építés előtt állsz? Keress nálunk tervezőt, kivitelezőt vagy építőanyag forgalmazót!
- hírdetés -
A napenergiától a passzívházig!

19 Hozzászólások

  1. Manapság az építőiparban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hőhidak mértékének csökkentésére. Vannak erre kidolgozott technológiák, amelyeket a kivitelezők vagy betartanak, vagy nem.
    Rossz hír, hogy azok a “jó öreg szakik” akik ma is a 30 éve megtanult módszerrel építenek, azzal a meggyőződéssel teszik, hogy azt így kell csinálni, mindig is így csinálták. Őket sose érdekelte, hogy milyen lesz az eredmény a jövőben, hőtechnikai szempontból. A tünetek pedig jó sokára jelentkeznek, senkinek eszébe sem jut számon kérni tőlük bármit is, a vakolat jótékonyan eltakar mindent!

    A jó hír az, hogy ki lehet szűrni az ilyen jellegű technológiai fegyelemsértést. A hőkamera “belát a vakolat alá”! Lényeg, hogy van megoldás a hőhidak csökkentésére, sőt, már vannak hőhídmentes építőanyagok, technológiák is. Ilyen a Depron belső és PIR külső hőszigetelés!
    A harmatpont az a hőmérséklet, amelynél hűvösebb tárgyra a levegő páratartalma kicsapódik! A pára gáznemű víz, a levegővel elegyedve. Tulajdonképpen a levegő hőmérsékletétől függ, hogy meddig marad gáz halmazállapotú. Addig azonban minden gázra jellemző általános tulajdonság érvényes rá, például zárt térben kitölti a rendelkezésére álló teret, nyomást gyakorol az őt körülvevő falakra. Minél magasabb a levegő páratartalma, annál nagyobb a páranyomás! A páranyomás rendkívül alacsony értékű, millipaszkálban (mPa) mérik,ami a légnyomás (a földre nehezedő levegő tömege) százmilliomod része. A hideg levegő kevesebb, a meleg levegő több nedvességet képes megkötni! Amikor a levegő páratartalma eléri a telítettségi szintet, nem bírja megtartani a felgyülemlett párát, az lecsapódik, halmazállapotot vált. Ezt a hőmérsékleti értéket,amelyiken bekövetkezik a páralecsapódás, harmatpontnak hívják. A harmatpont értéke (tehát, hogy mikor következik be páralecsapódás) változó, függ a levegő hőmérsékletétől, és a páratartalmától. A harmatpont-táblázat amelyben a jellemzőbb harmatpont értékek össze vannak foglalva. Páratartalomról a hőmérséklet összefüggésében: fölül van a meleg levegő, amely több párát képes megkötni, és alul van a hideg, amely kevesebbet. Alul a harmatpont is alacsonyabb értékű, tehát a lecsapódás hamarabb fog elkezdődni adott páratartalomnál. Az a tény, hogy bizonyos esetekben mégsem padló közeli helyeken jelenik meg a páralecsapódás, a hőhidaknak „köszönhető”. Vagyis az adott falfelület hőmérséklete alacsonyabb, mint a padló közelében, ezért ott még alacsonyabb páratartalomnál jön létre lecsapódás. A hőhíd manapság lassan divatkifejezéssé válik, amikor szigetelésről,páralecsapódásról vagy penészedésről van szó. Sokan, sokféleképpen használják, értelmezik (sokszor félre). A lényege, hogy az épület szerkezetében található valamiféle eltérés miatt jelentkezik. Kétféle hőhíd létezik, szerkezeti és geometriai. A szerkezeti hőhíd az a falrész, ahol különböző hővezetési tulajdonságú és eltérő formájú anyagok csatlakoznak egymáshoz, például az ablakok fölötti beton áthidaló és a téglafal, vagy a téglafal és a koszorú (a fal tetején húzódó „betoncsík”) találkozásánál. A geometriai hőhíd a sarkokban alakul ki, ahol a külső fűtetlen falfelület jóval nagyobb, mint a belső fűtött. Ezért belül az élek mentén, a sarkokban alacsonyabb lesz a hőmérséklet. Ha a hőhíd felületi hőmérséklete csupán megközelíti a harmatpontot, a falszerkezet belsejében már megkezdődik a lecsapódás, ezt nevezik kapilláris kondenzációnak. Kapilláris – hajszálcső, nagyon kicsi átmérővel rendelkező csövecske; kondenzáció – lecsapódás, jelen esetben a hőmérséklet csökkenés hatására a párából víz lesz.

    A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a külső hőszigetelés által a párásodás belül keletkezik, ezért is penészednek a lakások. Ezt Aereco automata ablakpáraszabályozó beépítésével lehet megoldani, minden lakásba – helyiségbe ajánljuk. Eddig sohasem vették ezt figyelembe. Az energiatudatos építészetben a világon már a belső hőszigetelést ajánlják. A jövőt kínáljuk mind a két hőszigeteléssel..!

  2. Tisztelt András!

    Családi házat szeretnénk szigetelni,de az alsó szint kívülről terméskő. Szeretnék tanácsot kérni, hogyan lehet a kőre felrakni a hungarocellt. Vagy előtte le kell vakolni?
    Köszönöm válaszát!
    Laca

  3. Tisztelt Péter!
    Nem lehet látatlanban konkrét tanácsot adni. Minden tervezés azzal kezdődik, hogy felmérjük a kiinduló állapotot. Ennek része a helyszín szemrevételezése is. Így csak általánosságban tudok válaszolni. Vályogháznál a ´vízre´kell a legjobban odafigyelni. A legnagyobb ellensége a vályognak a víz. Minden formája. Ez lehet a fürdőszobában történő páralecsapódás vagy a rosszul kivitelezett hőszigetelés. Olyan mérnököt kell keresnie, aki ért a vályogházakhoz. Ez egy külön tudomány a házak között. Kevesen rendelkeznek a megfelelő szaktudással. Üdvözlettel:
    Peer András

  4. Tisztelt András!

    Régi családi ház külső szigetelésében kérnék tanácsot. 1960-ban épült családi ház, vályogfal, az épület északi falazata később átépítésre került és szilikát téglafal került a vályogfal helyére. Mi lenne a legcélravezetőbb ebben az esetben.
    Előre is köszönöm. Péter

A te véleményed fontos!